Your career as a musician is following a classic path. You stepped into the international game after a long learning process, hard-earned club experience and a release behind you – all adding up to significant routine. If you were to start again, would you follow the same path, or take a different course with a Boiler Room video (and less experience) instead?
I wouldn’t change a bit. I am very happy and thankful how everything developed. I think it’s better you grow slowly instead of rising fast without any experience, depends also what you are looking for. For me it’s not a fashion thing I am Djing since 19 years now and started producing 8 years ago. But I started also at a different time. Everything changed in the past few years, techno has reached a brought audience and with it the number of people wanting to produce or Dj has in creased. But at the end of the day you need to find your voice and identity which takes time no matter what, it’s a process.
I believe in the quote of Anton Bruckne: „He who wants to build high towers must spend a lot of time at the foundation.”
Your roots lie in Hip-Hop and Drum&Bass. What turned you towards Techno, any specific moment you remember fondly?
That is very true but also I always liked the sound of the Prodigy for example ( I was 9 or 10 years old), I just never hung out with those people in my teens, in my town or school there was no-one who really listened to electronic stuff as far as I remember. My first little rave was with 14 and I went to the Loveparade in 2000 when I was 15. There was always some techno in between just not on the surface. But my 2nd visit in Berlin in 2009 changed the whole thing for me. Being surrounded with this energies in the clubs. Totally different thing and a live changer.
It is unavoidable to ask about the ideological views of an artist these days. What do you think about the ever increasing presence of different ideologies in electronic music, and the internal tension this may cause? Would you agree that there was more respect and a friendlier atmosphere among artists in the past?
The underground has always distinguished itself by giving a home to anybody as long as respect was being the only rule. And I think it should remain that way.
The techno scene is getting more and more accepted in the contemporary world of art. You too, place great emphasis on your label’s release artwork (a telling sign of an artistic spirit). How important do you think it is, to be a part of the broader world of art through our activities?
If that is art or not what I do lies in the eye of the beholder. For me it’s more important that it mirrors me. If you have something nice or mind opening to share with the world it’s fantastic no matter which vehicle you use.
Technokunst as a collective is committed to using vinyl records. We know a lot of international DJs dismiss travel with heavy bags these days, but do still release their material on vinyl. Can an artist who releases physical records, but never plays them, remain authentic?
I think we shouldn’t be so hard on that. I remember my boyfriend pushed me more or less to use USB sticks because I was complaining a lot and I had more and more technical issues playing vinyl because most of the clubs are not keeping them in a good condition and so on. I refused playing digital in the beginning. But I really don’t miss the traveling with the heavy bag which weighs half of me. But I definitely would agree on playing vinyl gives you a special kind of feeling which CDJ’s never will reach that’s for sure! You’re more in touch with the music.
Pressing your music on a record gives it more value, I don’t like these rules. Why being bothered by what others do or not. You can be a collector only why not. It’s more the passion behind all that. And if you have a great taste of music which makes the crowd flip I really don’t care if this is with vinyl or digital as long as you work with the audience.
Your last record came out on Lucy’s Stroboscopic Artefacts. It’s a label with a cult following and known for its drive for perfection. How free were you with the sound design and arrangement choices you were making?
I did’nt produce the music specific for SA . Lucy heard the music and liked it. Thats basically it. For the SA X Years he wanted something not four to the floor so I reconstructed a track for him, but there were no advices on arrangement and sound design, all me on there.
We know from Tim (ed.: her agent) that you would like to spend a few hours exploring Budapest. Is there something in particular that you’d absolutely like to visit?
I heard Budapest is a beautiful place and I would like to see the Royal Palace, if there is enough time.
It’s the first time the audience in Budapest can hear your set live. We look forward to the night as your sound is close to our heart. Would you share with us 3 of your (current or older) favourite tracks you’ve loved to play recently?
I Murdered – Blood in Blood out on RYC011 (out soon)
Dasha Rush Infinite Warp on P-RT-L
Reeko – * Screem `n` Cry on Avian
Technokunst kérdez: Denise Rabe
Zenész karriered a klasszikus pályát járja. Hosszú felfutással és tanulási folyamattal és a kellő tapasztalattal a klubok világából, léptél első kiadványoddal a nemzetközi porondra akkor már kellő rutinnal a hátad mögött. Ha most kezdődne a karriered és választhatnál, ugyanezt az utad járnád be, vagy bevállalnál minden tapasztalat nélkül egy világot jelentő Boiler Room videót helyette?
Nem változtatnék semmin. Nagyon örülök annak, ahogy a dolgok alakultak. Szerintem jobb lassan gyarapodni, mint hirtelen kevés tapasztalattal ismertté válni. Számomra ez nem a divatról szól, 19 éve DJ-zek már és 8 éve foglalkozom producerkedéssel.
Sok minden változott az elmúlt években, a techno elért egy szélesebb közönséghez, a zenéléssel foglalkozni akaró emberek száma növekedett, de végső soron az ember identitásának kialakításához szükséges időt nem lehet lerövidíteni. Anton Bruckne szavait tudnám említeni: „Aki magas tornyot akar építeni, annak sok időt kell eltöltenie az alapokkal”.
Hip Hop és Drum and Bass gyökerekkel rendelkezel. Mi volt ami a techno felé fordított, van e olyan pillanat amire szívesen emlékszel vissza ezzel kapcsolatban?
Ez valóban igaz, de például már 9-10 éves koromban nagyon szerettem a Prodigy hangzását. Egyszerűen kevesen hallgattak akkoriban a környezetemben ilyesfajta elektronikus zenét, az első rave-em 14 évesen volt, és 2000-ben, 15 évesen mentem először a Loveparade-re. Mindig nagyon tetszett a techno, de igazán csak 2009-es második berlini látogatásomon változott meg bennem valami. Elképesztő volt a klubok energiája, teljesen más volt mind addig bármi, ez gyakorlatilag megváltoztatta az életem.
Megkerülhetetlen manapság, hogy ideológiákkal kapcsolatban ki kérjék a véleményét egy-egy előadónak. Mit gondolsz, a különböző ideológiák egyre erősebb jelenléte az elektronikus zenei életben nem okoz e túl nagy belső feszültséget? Nem érzed, hogy ezek megjelenése előtt sokkal nagyobb volt egymás iránt a tisztelet és sokkal barátibb volt a légkör a művészek körében?
Az underground mindig is otthont jelentett mindenki számára, az egyetlen szabály egymás tisztelete volt. Ennek így is kell maradnia.
A kortárs művész világban egyre elfogadottabb a szcénánk. Te is nagy hangsúlyt fektetsz kiadód artwork-jeire, ami már önmagában is egy-egy önálló alkotás és érzékeny művész lélekre vall. Mennyire tartod fontosnak, hogy tevékenységünk által része legyünk a képzőművészeti világnak?
Számomra nem fontos, hogy valaki művészetnek veszi-e amit csinálok. A lényeg, hogy magamat adjam. Ha valami pozitív és izgalmas dolgot csinálsz, mindegy milyen eszközt használsz hozzá.
Technokunstként mi is elkötelezettjei vagyunk a vinyl lemeznek. Tudjuk az utazások miatt sok nemzetközi dj már nem viszi magával a nehéz táskát, ám mégis mit gondolsz arról, hogy sokan büszkén tárják ország világ elé a fizikai megjelenésüket, majd este a klubban egy lemezt sem látnak tőle a fiatalok, akik korábban megvásárolták a kiadványát a boltokban? Hiteles tud e maradni az az előadó, aki lemezt jelentet meg, de soha nem játszotta azt?
Szerintem nem kell túl szigorúnak lenni a témában. Emlékszem, a barátom mondta, hogy váltsak pendrive-ra mert egyre többször panaszkodtam a lemezjátszókkal kapcsolatos technikai problémák miatt. A legtöbb klubban sajnos nem tartják őket megfelelően karban. Az elején nem játszottam volna mp3-akat de őszintén szólva nem hiányzik a nehéz lemeztáska. Abban határozottan egyetértek, hogy lemezről a legjobb játszani, jobban érintkezésben vagy a zenével.
A vinyl megjelenések nagyobb értéket jelentenek a zenéid számára, bár szerintem ennek sem kéne törvényszerűnek lennie. A lényeg a szenvedély, ha jó a zenei ízlésed és jól mozgatod a közönséget, mindegy milyen médiummal teszed.
Lucy Stroboscopic Artefacts címkéjén találkozhatott Veled a hallgatóság legutóbb. Egy kultikus kiadóról van szó ami a perfekciójáról híres. Mennyire volt szabad kezed a zenéket illetően?
Nem kifejezetten a Stroboscopic Artefacts-nak készültek ezek a zenék. Lucy hallotta őket, és megtetszett neki. A „SA X Years” kiadványra nem 4/4-et akart, úgyhogy átalakítottam egy korábbi zenét. Nem volt semmilyen beleszólása a sound design-ba, amit ott hallasz az mind én vagyok.
Timtól (szerk:az ügynöke) tudjuk, hogy szeretnél pár órát Budapest felfedezésével tölteni. Kinéztél már valamit, amit feltétlenül meg szeretnél látogatni?
Hallottam, hogy Budapest nagyon szép hely, a Budavári Palotát szeretném megnézni, ha lesz elég időnk rá.
Először hallhat téged is a hazai közönség a hajón. Nagy várakozással nézünk az este elébe, mert nagyon közel áll a szívünkhöz a hangzásod. Megosztanál velünk 3 aktuális vagy régebbi kedvencedet, amit mostanában előszeretettel játszol?
I Murdered – Blood in Blood out on RYC011 (out soon)
Dasha Rush Infinite Warp on P-RT-L
Reeko – * Screem `n` Cry on Avian